~ Csak álom volt.. - 5. fejezet ~

Nee Jack! Lassíts, ez veszélyes! - kiabáltam a kocsiban mellettem ülő fiúra.
Nyugodj meg! Nem lesz baj csak kicsit szórakozunk. - nézett felém.
Pár perc múlva egy nagy csattanást hallottam, majd a kocsi megállt. A fejemhez kaptam, mikor elemeltem a kezem láttam, hogy véres. És utána elsötétült minden.


Riattan ébredtem és tiszta vizesen. Csak álom volt, csak álom! - nyugtattam magam. Majd megfordultam és Harry állt az ágyamnál és riadtan nézett rám.
- Jól vagy? - kérdezte.
-Öhm, persze. Mert?
- Hát csak forgolódtál, és valami olyat kiabáltál, hogy "Jack ne"! Minden rendben? - kérdezte, miközben leült az ágyamra.
- Harry én... - keztem a mondandóm.
- Ki az a Jack? - kérdezte hirtelen.
- Én most.. most nem tudom elmondani. Talán majd egyszer. Ne haragudj! - mondtam és kimentem  a szobából. A fürdő felé vettem az irányt és megmostam az arcom. Cher hangját hallottam. Kész a reggeli - kiabálta.
- Na ki hogy aludt? - kérdezte Louis.
- Csodásan.. - mondtam, kicsit talán meggondolatlanul.
- Mert mi történt? - kérdezte mindenki.
- Áá nem fontos. Csak egyszerűen rossz éjszakám volt.
Láttam, hogy Harry egész reggeli alatt engem nézett.. kicsit kellemetlen volt.

- Ma mi a program? - kérdeztem Chertől, mikor ketten voltunk a szobában.
- Hát, ma lesz egy kissebb koncert egy kávézóban, aztán az amit akarunk. - Cher.
- Mikor lesz?
- 2kor, addig még van egy kis időnk. Elmesélhetnéd hogy mi történt éjszaka!
- Jackel álmodtam.. tudod a baleset. Aztán mikor felkeltem Harry állt az ágyamnál. Kérdezte ki az a Jack, de nem tudtam elmondani. - adtam a választ.
- Óó.. és elfogod? Vagy nem áll szándékodban? - kérdezte a barátnőm.
- Nemtudom, nehéz erről beszélni. Majd meglátjuk, talán ha úgy érzem tudok benne bízni annyira, hogy ezt elmondjam.
- Amúgy én látom Harryn, hogy nagyon bejösz neki. Ott a táncnál is tegnap este.. forrt köztetek a levegő Nessy. - mondta Cher.
- Ha bejönnék neki, talán elhívna randira, vagy ilyesmi. Fél szavakból nem értek.
- De törődik veled.. most reggel is.. - kezdte Cher.
- Cher!
- Okés, befejeztem. Na öltözz! Ezt vedd fel! - dobott egy ruhát az ágyamra.
- Rendben. - fogtam a ruhát és elvonultam öltözni.

Délután megvolt a koncert, aztán visszamentünk a buszba.

- Naaaaa? Mit csináljunk? - kérdezte Zayn.
- Broadway, Time Square, Szabadság - szobor? - kérdezte Cher.
- Bővebben? - néztünk rá értetlenül.
- Menjünk el ezekre a helyekre. Utolsó nap New Yorkban. - mondta.
- Oké, menjünk! - egyezett bele mindenki.

Szóltunk Paulnak, hogy vigyen el minket Josh. Kitett minket nem messze a Broadwaytól, de nem nagyon találtunk oda, mivel Louisnál volt a térkép.
- Louis, szerintem nem jó irányba megyünk! - mondtam.
- Szerintem se! - helyeselt Harry.
- ISTENEM TE BAROM! Fordítva van a térkép! Sőt ez nem is az a térkép! - üvöltözött Cher.
- Nem lehet mindenki olyan okos, mint te! - sértődött meg Louis.
- Ne veszekedjetek már! - szólt rájuk Liam.
- Inkább hívjuk fel Josht. - jött az ötlet Zayntől.
- Jaa, és kereshetnénk egy Nando'st is! - simogatta a hasát Nialler.
- Niall nem rég ettél! Kb. fél órája! - néztem az Ice Watchomra.
- Az nem baj! Nando's mindig jöhet! - mondta Niall.

Közben Zayn felhívta Josht aki 20perc múlva jött értünk.
- Valaki megakarja akkor nézni a Broadwayt ? - kérdezte.
- Én! - tette fel a kezét Harry.
- Én is. - mondtam.
- Én meginkább vissza mennék a buszba! - mondta Cher.
- Mi pedig megfogjuk nézni! - mondta Liam,Zayn és Lou.
- Jó, akkor menjünk! Csak most légyszi pont ott tegyél ki minket. Ott a Broadway táblánál. - mondta Cher.
- Úgy lesz! Amúgy csak végig kellett volna menni azon az utcán ahol kiraktalak, és rögtön ott lettetek volna.
- Ne nekem mondd, hanem annak az okostojásnak. - mutatott Louisra.
- Ne bántsd a szerelmemet. - ölelte át Harry Lout.

Sikeresen megnéztünk mindent, egy csomó helyen csináltunk közös képeket. Este pedig eltalálták a fiúk hogy Monopolyzzunk. Sajnáltam szegény Niallt ugyanis mindig az én mezőimre lépett. A végén Liam nyert.

Játék után bementem a szobánkba, és nagy meglepetésemre Harold ült az ágyamon.
- Van saját ágyad is nem? - kérdeztem tőle.
- De igen.
- Akkor meg?
- Mondd el. Az álmod, és hogy ki az a Jack. Tudni szeretném. - kérlelt miközben leültem mellé.
- Harry,ez nem ilyen egyszerű. - mondtam.
- Bennem megbízhatsz! Nem mondom el senkinek.
"Ajj.. soha nem adja fel, muszáj lesz neki elmondanom" - gondoltam magamban.
- Szóval.. Jack.. Jack az én bátyám. Vagyis csak volt. - mikor ezt kimondtam könnyek gyültek a szemembe. Akaratlanul is de Harry mellkasára döntöttem a fejem.
- Mi történt vele? - kérdezte óvatosan, miközben a fejemet simogatta.
- Egyszer mikor.. mikor mentünk hazafelé egy buliból éjszaka.. Jack nem volt teljesen józan. Elkezdett száguldozni az utakon és aztán... egy fának csapódtunk. Én megúsztam egy fejsérüléssel és kartöréssel, de ő... ő nem élte túl. - mondtam és mire a végére értem még jobban sírtam.
Pár percig nem szólalt meg egyikünk sem, majd Harry megtörte a csöndet.
- Nessy, én.. én nagyon sajnálom. - mondta.
- Érdekes, először hívtál Nessynek, mióta ismerlek - mosolyodtam el.
Majd a következő másodpercekben egyre közeledett az ajkunk, már csak pár centi volt, mikor Louis és Cher benyitott. Mindketten ledermedve álltak az ajtóban.
- Öhm, bocs ha .. - kezdte Cher.
- Megzavartunk valamit. - fejezte be Louis.
- Mi most... - Louis.
- Megyünk is.- Cher.

- Hát, szerintem mi is mehetnénk. - mondtam és felálltam az ágyról, de Harry visszahúzott.
- Szerintem meg még van egy kis dolgunk. - mondta, majd lágy csókot lehelt az ajkaimra.
- Tudod, hogy mióta vártam már ezt? - kérdezte, miközben elváltunk egymástól.
- Nem, mióta? - kérdeztem vissza.
- Hidd el, elég rég óta. - mondta,és megismételte az előbbi csókunkat, csak sokkal bátrabban, és szenvedélyesebben.