~ 13. fejezet ~

Sziasztok! Itt lenne a 13. fejezet:3 Viszont lenne egy FONTOS kérdésem!! Szerintetek Harryvel vagy Niallel legyen Vanessa?:o Én nem tudok dönteni, így rátok bízom;) Légyszíves írjátok meg!(: Mert így nem tudom folytatni a blogot. Köszönööööm*-* Dzsen :) xx


*Niall szemszög* :
Délután 2kor ébredtünk, Vanessa még aludt mellettem. Az estéről gondolkodtam.
Hajnalban értünk haza. Mindenki full részeg volt,  mi Vanessával nem nagyon ittunk, inkább egymással voltunk elfoglalva.. ha értitek mire gondolok. Az egészben az a legmegnyugtatóbb, hogy nem részegen tette ezeket a dolgokat, hanem ő is így akarta. Harryn láttam, hogy nagyon kiborult. Csak azt nem értem miért?! Hiszen ő szakított vele. A gondolat menetem Louis szakította meg.
- Bejöhetek? - kérdezte halkan. Beszélni szeretnék veled.
Na gondolom miről vagy is inkább kiről akart velem Louis beszélni.
- Várj, felöltözök és kimegyek. Többiek?
- Még mindenki alszik. - mondta majd kiment.
Leültem Louis mellé a konyhába, épp egy szendvicset evett.
- Kérsz? - kérdezte.
- Aham köszi. - köszöntem meg mikor Louis oda adta az egyik szendvicsét.
- Na lökjed. Miért hívtál? - kérdeztem.
- Tudod.. Harry. Eléggé kiborult tegnap. Lehettél volna kicsit tapintatosabb és mondjuk nem a szeme láttára leteperni az exét, akit mellesleg még mindig szeret.
- Szerintem ezt majd Nessy eldönti. - mondtam és visszamentem a szobába.
Vanessa már fent volt.
- Figyelj beszélnünk kell. - mondtuk egyszerre.
- Jó akkor kezd te. - mondta.
- Nem kezd csak te!
- Szóval.. azt hiszem én is. - mondta halkan.
- Öhm.. mit te is? - néztem rá értetlenül.
- Én is.. szeretlek. - pirult el.
- Ohh.. most megkönnyítetted a dolgom. - mosolyogtam rá.
- Igen? Miért? - kérdezte.
- Mert épp erről akartam veled beszélni. De akkor megnyugodtam. - mondtam, majd ajkaink egyre közeledtek és csókban forrtak össze.

*Vanessa szemszög* :
Niallel még egy kicsit "elvoltunk" aztán elkezdtem öltözni.
- Na felöltöznék, úgy hogy megkérem Horan úrat fáradjon ki. - mondtam.
- Na de kisasszony. Hiszen már láttam úgy, ha érti mire célzok. - kacsintott.
- Hogy ne. De most akkor is ki mész. - toltam ki.
- Ajj, oké. - egyezett bele.
Gyors felvettem egy csőnacit, inget valamint a jól megszokott sapimat és egy Vans cipőt. És kimentem a többiekhez.

Kimentem a konyhába. Niallen kívűl ott volt még Louis, El, Dan és Liam. A többiek gondolom még aludtak. Nem is baj.. nem sok kedvem lett volna Harryvel egy asztalnál reggelizni. Csináltam magamnak kaját. Ilyen joghurtos-gyümölcsös, müzlis valamit amit pohárból ettem meg.  

- Vanessa gyere velem! - mondta Louis mikor befejeztem az evést.

- Öhm..oké.

Kimentünk a busz elé és leültünk egy padra.

- Mondjad Louis. - fordultam felé és szemben ültünk egymással a padon.

- Tudod. Nekem te vagy az egyik legjobb barátom. Sőt lányok közül simán a legjobb. - mondta mosolyogva.

- Ahh mert gondolom nincs más lány barátod. - nevettem.

- Most lebuktam. Nem amúgy van. Ott van Cher is őt is nagyon bírom. De most nem az a lényeg.

- Hanem? - kérdeztem.

- Örültem, hogy Harry talált egy ilyen lányt mint te.. de hát úgy látszik nem igazán illetek össze. Viszont jó lenne ha nem marnátok állandóan egymást. Én mindkettőtöket szeretlek, és elég rossz ezt végig nézni. 

- Oké. A kedvedért nem fogok kötözködni. - öleltem át.

- Köszönöm. Mit szólnál ha ma tartanánk egy bestfriend napot? - kérdezte Lou.

- Öö.. oké. Benne vagyok. Hova megyünk? - érdeklődtem.

- Hát mondjuk.. vidámpark? - ajánlotta Louis. 

- Oké. Induljunk.- pattantam fel.

- Nyugi kislány! Lou bácsi még átöltözik. 

- Louis... nem megyek veled sehová!

- Jólvanna. Itt várj.

Louis 10perc múlva jött vissza. De nem egyedül, hanem Harold drágával.

- Ohh. Szia Harryke. - mosolyogtam rá.

- Louis ennek mi baja? - nézet értetlenül.

- Kedves próbál lenni. Neked is azt kéne. - mondta Louis Hazzának.

- Ajj rendben. Akkor szia drága Vanessa. 

- Tökéletes. Na és most indulás! - karolt át minket Lou.

- Nem úgy volt hogy ketten megyünk? - kérdeztük egyszerre Harryvel.

- Úú gyerekek erről az egyszerre beszélésről komolyan leszokhatnátok. Ilyesztő! - borzongott Louis.

Amúgy meg bestfriend napot tartunk.

- De nekem ő nem a bestfriendem! - mutattunk egymásra Harryvel.. szintén egyszerre.

- Most ezt előre kiterveltétek? - kérdezte Louis.

- Nem! - vágtuk rá.. szintén egyszerre.

- Najóó. Nekem ennyi elég volt. Majd máskor tartunk bestfriend napot. Sziasztok. - és ott hagyott minket ketten. Louis ezért még kinyírlak. - gondoltam magamban.

- Na mit csináljunk? - kérdezte Harry miközben hülye mosolyt vágott.

- Én veled.. hmm.. lássuk csak. Semmit. - mondtam.

- Most miért vagy ilyen? Oké.. nem jött össze nekünk, talán tényleg nem illünk egymáshoz. De barátok lehetnénk. - nézett rám Harry.

- Rendben akkor barátok. - fogtam vele kezet.

- És akkor ismét felteszem a kérdést. Mit csináljunk? 

- Öhm.. menjünk el fagyizni meg a partra. A városból alig láttam valamit, mivel a kórház és a studió között szaladgáltam. - mondtam.

- Benne vagyok. - mosolygott Harold, majd elindultunk.

A parton megálltunk egy kis fagyis bódénál majd vettünk fagyit. Harry puncs-vanilliát én meg puncs-csokit ettem. Aztán fagyival sétáltunk a parton. Beszélgettünk meg minden aztán valahogy előkerült a Niall téma is.

- És mi van Niallel? - kérdezte.

- Öhm. Mi lenne? Ha a tegnap estére célzol..tudod.. először.. ajj bevallom azért csináltam, hogy féltékennyé tegyelek.

- Féltékennyé akartál tenni? - nézett rám én meg csak bólintottam. De miért? - kérdezte.

- Fájt, hogy megcsaltál. Úgy gondoltam így majd vissza adom.

- És most mit érzel irántam? - na ez a kérdés kicsit meglepett.

- Ühm.. őszintén? Talán.. szeretlek. - hangsúlyoztam ki a talán szót. 

- Akkor miért vagy Niallel? Vagy egyáltalán együtt vagytok?

- Hát.. úgy tűnik. Amúgy azért, mert.. mert egyszerűen szeretem. És nem akarlak megbántani, de jobban, mint téged.

- Nem bántasz meg. Sőt örülök, hogy őszinte vagy velem. - mosolygott Harry.

- Igen, elvégre barátok vagyunk. - de nehéz kimondani.. hogy én és Harry barátok vagyunk.

- Azok. Barátok. - mosolygott nem túl meggyőzően.

És ebben a pillanatban megcsörrent a telóm. Cher hívott, hogy menjünk, mert ma délután utazunk. Még hozzá Washingtonba.

Mikor visszaértünk a buszba (...)