~ 27. fejezet ~

Hello mindenkiiii!:D És itt is van a 27. fejezet:)) Új fejléc is van, amit köszönök Klaudiának:) Köszönöm a kommenteket, mostanában elég sok érkezik:") this made me happy*-* A következő is ugyancsak 5komment után lesz. Lehet, hogy még ma, lehet, hogy csak holnap:$:DD Ez a rész elég unalmas lett, de jó olvasást:)xx ♥

... - Szeretlek Harry. - bújtam hozzá újból. És bocsi, hogy összekönnyeztem a pólód. - mondtam szipogva.
 - Ez legyen a legkevesebb. - nevetett...

Az este többi részében különösen semmit sem csináltunk, és elég hamar el is aludtunk. Mármint én biztos. Az éjszaka apuval álmodtam, de nem rosszat, csakis a régi szép emlékek elevenültek fel bennem. Emlékszem mikor kicsi voltam mennyit jártunk együtt focizni. Bár lány vagyok, mindig is szerettem a focit.

Reggel mikor kinyitottam a szemem, Harry már nem feküdt mellettem. Ilyen sokáig aludtam volna?! Megnéztem a telefonom, még csak 9 óra van. Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó és Harold jött be rajta egy hatalmas tálcával a kezében, amin rengeteg finomság volt.

- Jóreggelt hercegnő. - mosolygott, miközben letette az éjjeliszekrényemre a tálcát. Gondoltam éhes vagy. - mondta és visszabújt mellém az ágyba.
- Eltaláltad. - viszonoztam a kedvességét egy csókkal. Aztán elkezdtünk reggelizni, majd miután végeztünk kimentünk a többiekhez. Még mindenki aludt, csak El és Niall volt kint a konyhába.
- Jóreggelt. - mondtam nekik.
- Neked is. - mondták. Na, hogy ízlett a reggeli? - kérdezte El mosolyogva.
- Nagyon finom volt. - válaszoltam. El beszélnünk kéne, szóval szeretnék egy szívességet kérni.. - kezdtem, de Eleanor félbe szakított.
- Tudom, Harryvel már megbeszéltem. Ma délután van egy gép, azzal megyünk, ha megfelel. - mondta El kedvesen.
- Te mikor keltél, hogy már ennyi mindent elintéztél? - néztem Harryre.
- Öhm, 8 körül. Tudod, hogy villámgyors vagyok. - vigyorgott.
- Tudom. - majd El felé fordultam. Köszönöm, hogy eljösz velem. - öleltem át.
- Semmisség. És őszinte részvétem. - mondta, majd Niall és részvétét nyilvánította.
- Többieknek még nem mondtátok ugye? - kérdeztem.
- Hát én Chernek és Daninek. - mondta El félénken.
- Oké. Jobb is úgy, ha nem nekem kell.

Egész nap csak lustálkodtunk. Mindenki sajnálta aput, és segítettek ahol tudtak. Chert is nagyon megrázta a hír, mivel elég közel állt hozzá. Délután 5kor indul a gép, ami azt jelenti, hogy legkésőbb 4re kint kell lenni a reptéren. Ebéd után rögtön elkezdtem pakolni. Harry és Louis vitt ki minket a reptérre. Mindenki mástól  a hotelben búcsúztunk el, kivéve Zayntől, mivel nem volt ott. Nem nehéz kitalálni kivel, vagy hol lehetett.

* Reptéren *
- 15 perc múlva indul a Londonba tartó járat! Kérem az utasokat szálljanak be! - mondta a hangosbemondó.
- Vigyázz magadra. - adott egy csókot Harry. És a kicsire is. - tette a kezét a hasamra.
- Vigyázok. Nem lesz semmi baj. - nyugtattam. Holnap este találkozunk.
- Igen, majd sietek. Viszont akkor anyudnak együtt mondjuk el. - emlékeztetett a megbeszélt dolgokra.
- Oké. Szeretlek. - öleltem át, és az arcom a pólójába temettem. Tipikus Harry illata volt.
- Énis nagyon. - mondta, majd utoljára összeértek ajakink, és Ellel elindultunk a repülőgép felé.

[...]

- Figyelj Vanessa tudom megígértem Harrynek, hogy veled leszek, de nem lenne baj, ha otthon aludnék? Nem szeretnék zavarni sem. Ilyenkor a legrosszabb ha még egy vendéggel is foglalkozni kell. De a temetésre elkísérlek természetesen. - mondta El, mikor már felszálltunk.
- Persze nyugodtan. És mégegyszer köszönöm, hogy eljöttél velem. - hálálkodtam.
- Ugyan. Egyik legjobb barátnőm vagy. - mondta Eleanor, és ez nagyon jól esett.
- Nem olyan régóta ismerjük egymást, de te is nekem. - mosolyogtam Elre.
A repülőút bő két óra volt. Taxival mentünk hazáig. Otthon nagyon rossz hagulat volt. Mikor beléptünk a házba, mintha nem is otthon lettem volna. Anyu a kanapén ült egy százas papírzsepi társaságában, a tesóm pedig a szobájában volt. De nem hallottam a jól megszokott videójáték hangját.
Ahogy meglátott minket anyu, rögtön üdvözölt.
- Sziasztok lányok. Biztos te vagy Eleanor. Én Jessica vagyok. - nyújtotta anyu a kezét.
- Igen. Jónapot. Őszinte részvétem. - mondta El anyunak.
- Köszönöm. Lányok kértek valamit? Inni, enni?
- Nem köszi. - mondtam. Anyu, holnap este jön Harry is. - közöltem a hírt.
- Rendben kicsim. Van bőven hely. El te is itt alszol? - kérdezte anya.
- Nem, én nekem nem messze laknak a szüleim. Meg nem szeretnék zavarni sem. - mondta.
- Értem. Kicsim, ha felmentek, menj be Adamhez.
- Oké. - mondtam, majd felmentünk a lépcsőn.

Eleanorral bementünk Adamhez. El csak bemutatkozott aztán átment az én szobámba, hogy nyugodtan tudjunk beszélgetni a tesómmal.(...)