~ 28. fejezet ~

Hellobelloo:"D És itt is van a 28. fejezet^^. Az előzöre elég lassan gyűlt össze az 5komi:cc Meg az az előttire is.:|| Ezért a következő csak 7komment és 9200megtekintés után jön!;) jó olvasást:)xx 



Eleanorral bementünk Adamhez. El csak bemutatkozott aztán átment az én szobámba, hogy nyugodtan tudjunk beszélgetni a tesómmal.

- Szia! - ültem le az ágyára.

Adam nem szólt semmit, csak feküdt az ágyán, és a plafont bámulta.

- Valami rosszat tettem? - kérdeztem. Erre sem válaszolt, csak egy gyilkos pillantást vetett rám.
- Adam, mi a franc bajod van? - kezdtem ideges lenni.
- Miattad halt meg apu. - mondta a 9 éves öcsém.
- Miattam? Adam.. ne mondj már hülyeségeket. Miért halt volna meg miattam? - próbáltam nyugodtan kideríteni, miért gondolja ezt.
- Azt mondta, ha bejösz a kórházba talán jobban lesz.. de te nem jöttél. - mondta könnyes szemmel.
- Nem is tudtam erről az egészről semmit. Anya engem "elfelejtett" beavatni. Rögtön indultam volna haza, ha valaki tájékoztat, hogy mi a helyzet.
- Anya azt mondta szólt neked.
- Ez érdekes. - hagytam ennyiben a dolgot. Nem volt kedvem anyával vitatkozni, hogy miért nem szólt.
Figyelj, tudom, hogy ez az egész nagyon megvisel, de nem ülhetsz egész nap bent a szobádban. Gyere, menjünk el sétálni és megeszünk egy sütit, jön Eleanor is. Benne vagy? - mosolyogtam az öcsémre.
- Hát nemtudom.. jó rendben. - egyezett bele végül.
- 10 perc múlva lent legyél. - öleltem meg, majd átmentem Elhez.
- Gyere elmegyünk.. Adamet kikell mozdítani, itt bent teljesen megőrül. - mondtam Eleanornak.
- Okés. - mosolygott El.
Szóltunk anyunak, hogy elmegyünk, majd a kedvenc cukrászdánk felé vettük az irányt.
1-2 órát töltöttünk el így 3an, majd Elt haza kísértük és Adamel mi is hazafelé mentünk.
Este még beszéltem Harryvel, aztán 9-10 körül már el is aludtam.

Másnap délután felvettük Elt, és mentünk a temetésre. El aranyos volt egész végig mellettem állt.
Nagyon nem szeretném részletezni.. egy szóval szörnyű ez az egész.

*Este 11felé* :
Az ágyamon ültem, zenét hallgattam és gondolkoztam..Apán, Harryn, és, hogy mi lesz, ha megszületik a kicsi. Épp ekkor kopogtak az ajtómon. Mivel bevolt zárva feltápászkodtam az ágyról, és kinyitottam.
- Szia szerelmem. - ölelt át Harry, majd gyengéd csókot adott.
- Szia. - mosolyogtam, és máris jobb kedvem lett, hogy ő itt van velem.
- Öö beengedsz vagy itt állunk reggelig? - kérdezte Harry.
- Jaa nem. Gyere csak be. - léptem el az ajtóból. Anyuval találkoztál? - kérdeztem.
- Igen, ő engedett be. Akkor holnap...? - nézett rám Harry.
- Igen, holnap majd elmondjuk. Figyelj én alszok, de ha nem szeretnél még, akkor nyugodtan kapcsold be a tv-t. - mondtam, majd bebújtam az ágyba.
- Nem, dehogy. Én is hulla fáradt vagyok, már a repülőn is elaludtam. Lezuhanyzok és jövök aludni. - mondta, miközben ledobta a pólóját és a naciját.
- Rendben. Jó éjt puszit nem kapok? - kérdeztem nevetve.
- Csak jó éjt csókkal tudok szolgálni. - mondta, majd befeküdt mellém és elkezdett csókolgatni. Na jó megyek. Nem akarsz megvárni? - kérdezte bociszemekkel.
- Ajj, oké. 5percet kapsz. - mondtam szigorúan.
- Sietek. - válaszolt, és már itt sem volt.
Úgy 10 perc múlva tért vissza.
- Khm-khm.. késtél. - mondtam.
- Csak egy kicsit. Nézegettem a szexi göndör fürtjeim a tükörben. - vigyorgott Harry.
- Szerintem nem is szexik. - mondtam, de alig bírtam ki, hogy ne nevessek.
- Szóval szerinted nem? Oké. - sértődött meg.
- Ohh tudod, hogy nem komolyan gondoltam. Gyere bújj ide hozzámm. - mondtam nevetve.
- Nem. - duzzogott még mindig.
- Mit tegyek, hogy megbocsáss? - tettem fel a költői kérdést.
- Lennének ötleteim.. khm-khm.. - vigyorgott pimaszul.
- Jó éjt! - fordultam a fal felé.
- Mi az nem szeretsz velem beszélgetni? - ölelt át Harry.
- Beszélgetni mi? Jó éjt Harry. - ismételtem el.
- Ahh. Neked is. - mondta, majd engem átölelve aludt el.

Reggel arra keltem, hogy a tesóm ugrál az ágyon.
- Adam, szállj le rólam. - mondtam kómásan.
- Rólam is. - szólt Harry még félálomban.
- Te vagy Vanessa pasija? - kérdezte.
- Igen, én. - mondta Harry azon a rekedtes reggeli hangján, amit úgy szeretek.
- Na jó, csak azért jöttem, hogy kész a reggeli. - vonult ki Adam a szobából.
- Szép kis reggeli ébresztés. Itt mindig ez van? - kérdezte, miközben adott egy puszit a homlokomra.
- Öhm, általában. - nevettem. Harry csak mosolygott.
- Mi olyan vicces? - kérdeztem.
- Semmi. Csak szeretem mikor mosolyogsz, olyankor én is mosolygok. Na ez most kicsit nyálas volt. - gondolkozott Harold.
- Kicsit. De attól még aranyos. - adtam neki egy csókot, majd felöltöztünk és levonoltunk reggelizni.

- Jóreggelt. - mondtuk Harryvel.
- Nektek is. - Anyu.
- Mi a kaja? - kérdeztem, miközben leültünk.
- Tojásrántotta. Remélem megfelel a kisasszonynak. - viccelődött anya. És azt vettem észre, hogy tegnap óta sokkal jobb passzban van. Reggelit csinál, elmegy bevásárolni, és nem ül itthon egész nap. Így talán könnyebben elfogadja a terhességet is.
- Megfelel. - mosolyogtam anyura.

* Reggeli után* :
- Anyu beszélhetnénk? - kérdeztem félénken.
- Persze. - mondta kedvesen.
- Inkább üljünk le a nappaliba. - ajánlotta Harry.
- Na fiatalok miről lenne szó? - kérdezte.
- Szóval kifogsz akadni.. de az a helyzet, hogy... szóval én.. terhes vagyok. - mondtam ki végül.
- Ohh, értem. - mondta anyu.
- Öhm, nem is mérges? - tette fel a kérdést Harry.
- Inkább tegeződjünk. - mosolygott anyu. Őszintén? Nem vagyok az.
- Huhh, hát akkor oké. - csodálkoztam. Láttam Haroldon, hogy ő is furcsálja a dolgot.
- És ma mit csináltok? - érdeklődött anyu. Most komolyan ennyi?! Nem is kérdezősködik, ahogy a többi szülő tenné?!... Hát oké.
- Nemsokára indul a gépem Floridába. - mondta Harry.
- És te kicsim miért nem mész? - kérdezte anyu.
- Azt mondtad, hogy maradjak itthon. - néztem rá értetlenül.
- Akkor igen de most már jól el vagyunk mi Adammel. Menj Harryvel nyugodtan.
- Hát jó, akkor foglalsz nekem is helyet? - fordultam Harry felé.
- Persze. - mondta, és már tárcsázta is a számot.
[....]
Gyorsan összepakoltam a cuccaim, mivel a gép délelőtt 11kor indul, most pedig 9:30 van.
- Figyelj Eleanortól nem köszönünk el? - kérdeztem Harryt pakolás közben.
- Ő is jön majd, csak későbbi géppel. - mondta.
- Okés. Én kész vagyok. - dőltem le az ágyamra.
- Még van egy fél óránk. - adott Harold egy csókot. Te gondolkoztál már..? (....)