~ 32. fejezet ~

Sziasztok!(: Itt a 32. fejezet:$ Az a helyzet, hogy ez életem legrosszabb fejezete:"D Nem nagyon volt kedem írni, de mivel már régóta ígérem így muszáj volt. Rövid is lett, unalmas..de nézzétek el nekem:$ A következő 5komment után jön!;) Jó olvasást.!♥


A többiektől elbúcsúztunk, mivel ők kicsit később indulnak, majd felszálltunk a gépre.(...)

A repülőút unalmas volt, mint mindig. Taxival mentünk haza. Úgy döntöttem felhívom Adamet, hogy merre van egyáltalán.

- Szia tesó. Merre vagy? - szóltam bele a telóba.
- Joshéknál. Miért? - kérdezte.
- Mert Harryvel Londonban vagyunk. Arra gondoltunk eljöhetnél velünk Mexicoba. - meséltem az ötletet.
- Úú király lenne. Mindjárt haza visz Josh anyukája. - mondta, majd le is tette.
- Hát szerintem örül neki. - néztem Harryre.
- Reméljük anyukád elengedi. - mondta Harold.
- Reméljük.
Nemsokára megérkeztünk. Kiszálltunk a taxiból, majd becsöngettünk. Egy izmos, kitetovált férfi nyitott ajtót.
- Öhm.. jónapot. - köszöntünk Harryvel.
- Ohh sziasztok. Biztos te lehetsz Vanessa. Anyukád már sokat mesélt rólad. Én Chris vagyok. - nyújtotta felém a kezét.
- Vanessa Collins. - ráztam vele kezett, majd Harry is bemutatkozott.
- Sziasztok. Gyertek bentebb. - jött ki a konyhából anyu.
- Szia anyu. - öleltem át. Látom gyorsan túlteszed magad a dolgokon. - mondtam flegmán és úgy hogy ez a Chris, vagy ki is hallja.
- És hogy, hogy erre jártok? - terelte a témát anyu.
- Öhm, Adamért jöttünk. - mondta Harry.
- Adamért? - kérdezett vissza anyu.
- Elvinnénk Mexicoba. Úgy sem volt nyaralni az idén. - magyaráztam.
- Ez csodás ötlet. Mikor mentek? Már ma? - érdeklődött.
- Ahha. Azt mondta nem sokára haza jön, és utána már mennénk is a 6 órakkor induló géppel.
- Rendben, akkor elkezdek neki összepakolni. - mondta, majd elővett egy bőröndöt, és elkezdte pakolni Adam cuccait. Ezután nem sokkal a tesóm is megérkezett.
- Mikor indulunk? - kérdezte teljesen izgatottan.
- Mindjárt. Még van egy óra, de mindjárt indulunk. - nyugtattam a tesóm.

5 óra körül anya meg Chris kivitt minket a reptérre.
- Vigyázz magadra. - ölelt át anyu. Meg a tesódra is.
- Te is vigyázz.. tudod kivel. - célozgattam.
- Kicsim tudom mit csinálok. - mondta.
- Jó oké. - hagytam ennyiben a dolgot, majd odamentem Chrishez elköszönni, addig anya elbúcsúzott Adamtől, majd Harrytől is. A bemondó jelezte, hogy lassan kezdjük meg a felszállást a gépre.
Még egy utolsót integettünk nekik az ajtóban, majd átmentünk egy folyóson és fel a repülőre.

* Repülőn* :
Úgy fél órája utazhattunk amikor odajött hozzánk egyidős néni, vagyis inkább Harryhez.
- Elnézést a zavarásért, de a kisunokám nagy rajongója, viszont nem mert idejönni, így engem küldött. Egy aláírást szeretnék kérni. - mondta az idős hölgy.
- Merre ülnek? - kérdezte Harry.
- Ott legelől. - mutatott a repülő eleje felé.
- Mindjárt megyek. - mosolygott Harry, a néni pedig visszament. Harold elővett egy autogramm kártyát a zsebéből, majd odament a kislányhoz.
- És tényleg terhes vagy? - kérdezte egyszer csak Adam.
- Hát igen. - mondtam. Miért?
- Csak úgy. Akkor most nagybácsi leszek? - gondolkozott.
- Végülis igen. - nevettem.
- Király. Fiú vagy lány? - kérdezősködött tovább.
- Még nemtudjuk. Majd a harmadik hónap körül derül ki, és még az elsőn sem vagyunk túl. - magyaráztam.
- Aha, értem. Remélem fiú lesz. - mondta Adam.
- Ha fiú, akkor Conor lesz a neve. - mondtam.
- És ha lány? - kérdezte.
- Akkor Lilly. - válaszoltam, és épp akkor jött vissza Harold.
- Miről van szó? - érdeklődött.
- Csak beszélgetünk. Na már nem fél a kislány? - kérdeztem.
- Nem. Nem vagyok én olyan ijesztő. - mondta Harry.

Elég későn érkeztünk Mexicoba, úgy éjfélkor szállt le a gépünk. Szokás szerint Louis várt minket a reptéren. A reptértől kb. 15 percre volt a szálloda. Mikor felértünk a lakosztályba Louis megmutatta melyik Adam és melyik a mi szobánk. A többiek már aludtak, így mi is gyorsan letusoltunk, és pár perc múlva aludtunk is.

Reggel együtt regeliztünk, majd eldöntöttük, hogy lemegyünk a tengerparta. A szálloda a tenger mellett feküdt, így nem kellett messzire menni. Vittünk úszógumit, matracot, minden ami szükséges. Perrie is velünk tartott, aki reggel érkezett.

Adam mindenkivel összebarátkozott. Egész nap Louiékkal meg Niallel lógott. Én Harryvel romantikáztam egy matracon, később Perrievel is beszélgettem napozás közben. Viszont El és Dani valahogy nem nézi jó szemmel, hogy ennyi időt töltök Perrievel.(...)