~ 33. fejezet ~

Sziasztok! Itt a 33. rész:D Szóval azon gondolkoztam, hogy új blogot kedek:$ Az a helyzet, hogy ezt nincs nagyon kedvem írni.. még befejzem, úgy 40 fejezetesre tervezem, de holnap már felrakom az új blognak a bevezetőjét és az első fejezetét is:33 Ohh és fontos, hogy most nagyobb időátugrások lesznek:$(: Majd linkelem holnap az új blogot.:D Jaa és a kövi 5komment után jön:)xx


Viszont El és Dani valahogy nem nézi jó szemmel, hogy ennyi időt töltök Perrievel. Majd délután ha Perrie elmegy kifaggatom őket.
- Nem megyünk be a vízbe? - kérdeztem Perrietől.
- De menjünk! - mondta, majd elrakta a divatlapot amit nézegetett és indultunk a tengerbe.
Egész nap úszkáltunk, meg labdáztunk.

* Este* :
Perrie már elment, így gondoltam beszélek Ellel és Danivel.
- Csajok, beszélnünk kell. - ültem le melléjük.
- Na lökjed. - mondta El.
- Mi bajotok Perrievel? - kérdeztem.
- Egyszerűen nem szimpi. - mondták egyszerre.
- Ajj. Nem ismeritek.
- Dehogynem! - válaszoltak szintén egyszerre.
- Jó lehet, de annyira nem. Szerintem jófej. Legyetek már vele kedvesebbek. - kérleltem őket.
- Majd meglátom mit tehetek. - mondta Dan.
- Én is. - helyeselt el.
- Aa, oké. - hagytam ennyiben a dolgot.

*5nap múlva* :
És vége a szabadnapoknak, Adam megy vissza Londonba, a fiúk és Cher studióba, meg fellépésekre, El pedig egy cégnél fog modellkedni, Danielle pedig egy táncsuliban fog tanítani.
Mivel El és Dan is Londonba megy így Adam velük utazik vissza. Most reggel 8óra van, nem rég keltem, bár magam sem tudom, hogy miért ilyen korán. Harry még édesen szuszog mellettem. Ahogy itt gondolkozok, épp az jutott eszembe, hogy ma vagyok egy hónapja terhes. Augusztus 15. van. Nemsokára vége a nyárnak. Nem tudom, hogy fogok érettségizni, na meg egyáltalán suliba járni. Lehet halasztanom kell egy évet. Miközben ezeken gondolkoztam, Harry is felébredt.
- Jóreggelt. - adott egy puszit a homlokomra.
- Nekedis. - mosolyogtam rá.
- Min gondolkozol? - kérdezte.
- Honnan tudod, hogy gondolkozok? - néztem rá értetlenül.
- Mindig így nézel, ha gondolkozol. Na ki vele! - fordult felém Harry.
- Halasztanom kell a suliba. Nem fogok tudni leérettségizni, ugyanis pont akkor leszek 9 hónapos. - mondtam.
- Hát akkor halasztassz. - mondta egyszerűen.
- Ajj, de utána egy évig megint nem mehetek suliba. - problémáztam.
- Akkor nem mész. Ígérem, hogy akkor is mindened meg lesz, ha nem jársz majd suliba és csak később érettségizel. - mosolygott Harry.
- De nem várhatom el, hogy eltarts. - mondtam Harrynek.
- Pedig az lesz. Nem fogok belehalni. - nevetett, majd közelebb húzott magához ás megcsókolt.

Nemsokára felkeltünk, majd kimentünk reggelizni. Adam, Eleanor és Danielle 10 órakkot indult Londonba. Kivittük őket a reptérre, majd vissza mentünk a hotelbe. Egész nap nem csináltam semmit, csak gépeztem. Felmentem facebookra, meg twittere. Twitteren egy csomóan bekövettek, meg kaptam pár kedves és kevésbé kedves üzenetet. Facen is kaptam pár jelölést és üzenetet is.

Este váratlan látogató toppant be a szobámba.
- Sziaa. - huppant le mellém Nialler.
- Szia Niall. Na mi a helyzet? - kérdeztem mosolyogva.
- Zayn mondta, hogy szoktál dalszövegeket írni. Segíthetnél nekem. - nézett rám bociszemekkel.
- Van már címe? - kérdeztem.
- Öhm még nincs. - mondta.
- Akkor kezdjük. - fogtam egy füzetet és egy tollat.
- Témája? Szerelmes, szakítás? - néztem Niallre.
- Öhm mondjuk.. viszonzatlan szerelem. - mondta rám nézve.
- Oké, tőlem. Akkor legyen a címe mondjuk.. Better than me. Mit szólsz? - kérdeztem.
- Tökéletes. - mosolygott.
Pár óra alatt megírtuk a dal első részét, majd a refrént is. De mivel már későre járt, megbeszéltük, hogy majd holnap folytatjuk. Harryvel gyorsan elmentünk tusolni, majd bebújtunk az ágyba, és nemsokára már aludtunk is.